valahol zalában

avagy élet a dombok között

landmark

Bocfolde-cath-church

A falu meghatározó eleme – szinte kötelező jelleggel – a dombtetőre épült római katolikus templom, kertjében a katonai emlékművel.

A térség történelmi jellegű emlékei a török időket követően elpusztultak, ezért tartják a helyiek olyan nagy becsben a falu több csomópontjában található kőkereszteket. Egy a sok közül, mely viszonylagos épségben megmaradt:

Bocfolde-Kereszt

Szerencsére néhány kreatív helyi fiatalembernek köszönhetően a “landmark” fogalma a településen korszerű formában tovább él.

19116783

bort, búzát…és olajat

blog2A településen élők közül sokan kiegészítő megélhetési forrásként űzik a mezőgazdaságot, de háztáji gazdálkodás szinte mindenhol előfordul. Az emberek a méhészettől kezdve a lótartáson át a borászatig mindennel foglalkoznak.

Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy milyen tevékenység folyt a megyében éveken keresztül. A nagy múltú olajkitermelés nyomait a településen, és környékén néhány komoran bólogató himba őrzi.

blog3

mi a baj?

Bocfölde 2010-ben 1148 fő lakosú volt, mely azóta érdemben nem változott. A falu – hasonlóan a mai magyar kistelepülésekhez – két nagy problémával küzd: lassú elöregedés, mely “felsőfalura” hatványozottan igaz, és az épített környezet borzalmas minősége. Az önkormányzat érthető – ám annál kevésbé elfogadható – módon “alsófalu” fejlődését szorgalmazza, ennek köszönhetően épült ki néhány évvel ezelőtt a főút mentén “újtelep”.
blog

analízis

A település szerkezete, hasonlóan a térség többi falvához, egészen egyszerű recept alapján alakult így: kell némi domborzat, hogy az utcák kacskaringósak legyenek, erre felfűzzük a házak egy részét, illetve szükségünk lesz még a völgyben végigfutó, a megyét szinte teljesen egészében kettészelő főútra, melynek közelében az erre merőleges és párhuzamos utcák által alkotott derékszögű koordináta-rendszerbe illesztjük a fennmaradó építményeket.

Ilyen módon ránézésre is jól elkülöníthetővé válik az úgynevezett “alsó- és felsőfalu”, mely megnevezést a falubeliek (és a környékbeliek) kivétel nélkül használnak.

bocf

egy kis helyismeret

Bocfölde a Felső-Válicka patak völgyében, és attól nyugatra fekvő dombokon, a Zalai-dombság Göcseji tájegységében, Zalaegerszeggel szomszédosan helyezkedik el. A Válicka völgyében halad a Zalaegerszeg-Nagykanizsa főút, a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal, és a Zalaegerszeg és Bak közötti fontos mellékút. A vasútvonalon a település megállóhellyel rendelkezik, ami Zalaegerszeg állomás és Sárhida megállóhely között található. A mellékút mellett fekszik a falu új része, amig a régebbi házak a domboldalakra épültek. Zalaegerszegről sűrűn érkeznek buszok, de Lenti, Szombathely, Pacsa és Nagykanizsa felé is több járat közlekedik.

Névtelen-4

történelemóra

Névtelen-6Bocfölde első említése 1247-ből való Buchfelden néven. Ekkor már egy Szent Margit tiszteletére szentelt kápolnával rendelkezett, birtokosai a Hahót nemzetségből kerültek ki. Bár már korábban is pereskedés tárgya volt, a 15. században sokszor cserélt gazdát. Mindazonáltal ebben az időben komolyabban gyarapodott a község. 1426-ban új templomot kapott. A török portyázások hatására teljesen elnéptelenedett, és csak a 18. században népesült újra. A település birtokosa a Vizsy család lett. Az 1990-es években befejeződött az infrastruktúra kiépülése. A falu vonzóvá vált a zalaegerszegiek körében, így egyre több új ház épült Bocföldén.

üdv, kedves Olvasó!

A teljesség igénye nélkül szeretném bemutatni, hogyan zajlik az élet egy átlagos zalai falucskában, ahol a hiedelmekkel ellentétben a fű nem mindig zöld, és a házak sem mézeskalácsból vannak.